Emelőgép felülvizsgálat

Emelőgép felülvizsgálat és egyéb kapcsolódó szolgáltatásaink

Emelőgépek ügyintézése

• Emelőgépek üzembe helyezése és üzembe helyezést megelöző munkavédelmi felülvizsgálat
• Emelőgép kezelők munkavédelmi oktatási tematikájának kidolgozása és oktatások megtartása
• Emelőgép kezelők orvosi alkalmassági vizsgálati rendjének és egyéni védőeszköz juttatás rendjének a meghatározása
• Vizsgálati terv szerint elvégzezzük az időszakos sfelülvizsgálatokat, a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet készítünk, a fővizsgálatokat  -kivéve 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető, ilyen esetekben Emelőgép Szakértő bevonásával végezzük)
• Piktogramok, biztonsági jelzések pótlása

Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálat

• 5 évenként elvégzzük az időszakos  biztonságtechnikai felülvizsgálatokat, eredményéről jegyzőkönyv is készül

Az emelőgépek hiányzó gépkönyvének, Magyarországon elérhető pótlásában, beszerzésében közreműködünk

Emelőgép időszakos vizsgálatának elvégzésére vonatkozó MSZ szabvány

MSZ 9721-4:2012
GÉPI HAJTÁSÚ TARGONCÁK IDŐSZAKOS VIZSGÁLATA

Megjegyzés:

A targoncát az emelőgépek balesetelhárító és egészségvédő óvórendszabálya2/ (a továbbiakban: óvórendszabály) szerint ún. műszakos vizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat tárgyát a függelék tartalmazza.
1 ) Minisztertanács elnökhelyettesének 8/1985. (VI. 20.) ME számú rendelete a munkavédelmi belső ellenőrzésről.
2) A kohó- és gépipari miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1/1978. (I. 28.) KGM KPM-ÉVM 1 számú együttes rendelete.

1.1.2. Az időszakos vizsgálatok alkalmával kell ellenőrizni, hogy az emelőgép üzemeltethető-e rendeltetésszerűen és biztonságosan, megfelel-e a gépkönyv és a szabványok előírásainak, azaz működőképes állapotban van-e.

1.1.3. A fő- és a szerkezeti vizsgálat során (4. fejezet) ellenőrizni kell, hogy nincs-e a targonca szerkezeti elemein sérülés, kopás, maradó alakváltozás vagy egyéb rendellenesség (pl, csavar- vagy ékkötéslazulás, repedés, törés), működőképesek-e (előírás szerint) a biztonsági berendezések; a fővizsgálat során még azt is ellenőrizni kell , hogy megtörténtek-e a szerkezeti vizsgálatok és az ott tapasztalt hibákat kijavították-e.

1.1.4. A biztonságtechnikai felülvizsgálat során ellenőrizni kell, hogy a használat közben veszélyt jelentő okok ellen megfelelő-e a targonca védettsége; a targoncát rendeltetésének és műszaki jellemzőinek megfelelően használják-e (pl. zárt térben csak villamos motoros, vagy kifejezetten erre a célra kialakított belsőégésű motoros targonca üzemeltethető); meg vannak-e és működőképesek-e azok a biztonsági szerkezetek, amelyek alkalmassá teszik a targoncát rendeltetésszerű feladatainak elvégzésére; előírás szerinti-e a targoncával kapcsolatos vizsgálati és karbantartási rend; megfelelő-e a targonca kisérődokumentációja (egyedi nyilvántartása), illetve annak vezetése nem alakították-eát a targoncát az eredeti állapotához, .kialakításához képest; van a targoncának munkavédelmi minősítő bizonyítványa.

1.1.5. A fővizsgálat magába foglalja a szerkezeti vizsgálatot, ezért a fővizsgálat egyben szerkezeti vizsgálat is. A biztonságtechnikai vizsgálat nem egyenértékű sem a fővizsgálattal, sem a szerkezeti vizsgálattal, de összevonható velük, azaz egyidőben végrehajthatók.

1.1.6. Minden vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteti.
Ha a biztonsági vizsgálatot fő- vagy szerkezeti vizsgálattal együtt végzik, akkor annak eredményét vagy külön jegyzőkönyvben, vagy a jegyzőkönyvön belül külön fejezetben kell ismertetni.
A vizsgálatok elvégzését a targonca kísérődokumentációjában kell igazolni, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv, mérési napló vagy egyéb dokumentum azonosító jelzetére. A vizsgálatok megállapításait és eredményét tartalmazó írásbeli anyagokat és dokumentumokat a targonca kísérődokumentációjának mellékleteként meg kell őrizni.

1.1.7. A fő- és a szerkezeti vizsgálatot az 1.2, szakasz szerint meghatározott időközönként, a biztonságtechnikai vizsgálatot legalább öt évenként, vagy a targonca környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozása) kell elvégezni.
Megjegyzés A biztonságtechnikai vizsgálat időközét az üzemeltető, a munkafeltételektől függően lényegesen lerövidítheti.

1.2. A fő vizsgálat és a szerkezeti vizsgálat időköze

1.2.1 A fő és a és a szerkezeti vizsgálatok időközét

1. táblázat:

Az alapkonstrukció megváltoztatása esetében a targoncát ismételten munkavédelmi minősítő vizsgálatnak kell alávetni.
2. Fia a működési idő óra szerinti pontos vezetésére nincs mód, a vizsgálatokat a táblázatban megadott naptári időközönként kell elvégezni.

1.2.2. Az üzemi csoportszámokat a 2. táblázat tartalmazza a működésidő-fokozat és a terhelésfokozat szerint.

2. táblázat:

A közúti forgalomban is közlekedő és a nyolc évnél idősebb targonca üzemi csoportszáma legalább 4. Izzó, folyékony fémet vagy salakot, mérgező, robbanásveszélyes, radioaktív anyagot mozgató targonca üzemeltetési csoportszáma 5.
Az üzemi csoportszámot az üzembe helyezéskor meg kell határozni és az üzembe helyezési jegyzőkönyvben, valamint a kísérődokumentációban fel kell tüntetni. Ha a targonca üzemeltetési körülményei változnak, felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell az üzemi csoportszámot.
1.2.3. A működésidő-fokozatokat a 3. táblázat tartalmazza a napi átlagos működési idő szerint.

3. táblázat

A működési idő a targonca vagy bármelyik gépészeti egysége mozgási ideje terhelten vagy terheletlenül. Egyidejű mozgások esetében a leghosszabb ideig tartó mozgás ideje a működési idő. A működési időbe bele¬számít az is, ha a targonca álló helyzetben felemelt terhet tart vagy üresjáratban működik.
1 .2.4. A terhelésfokozatokat a 4. táblázat tartalmazza az üzemi jellemzők és a terheléstényező szerint.

4. táblázat

A hűtőházakban, kiépítetlen vagy igen rosszminőségű úton, rakodókon (rámpákon) és tartós emelkedőkön üzemelő targoncákat a terheléstől függetlenül a T3 terhelésfokozatba kell sorolni.